Az 1000 éves Zalacsány

Az erdők ölelésében fekvő Zalacsány különleges alkalomra készül. Létezésének 1000. évfordulóját ünnepli hamarosan a zalai település, mely otthont ad az Örvényeshegy Pikniknek. Ismerjétek meg Zalacsány ezer éves történetét!

Feltehetően már a római korban lakott terület volt a mai Zalacsány, hiszen a korabeli római út itt is keresztülszelte a Zala-völgyet. A történelmi kutatások azonban első írásos említését 1019-ben „Chan” néven találták meg, amikor I. István magyar király Csány (Chan) mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta.

Következő említése Károly Róbert király 1334-ban kelt okleveléből maradt ránk, már „Chan de Chan” néven említi az akkor a zalavári apátsághoz tartozó települést. A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család valószínűleg a 14. század közepén szerezhette meg a községet és környékét.

A település a középkorban közelebb helyezkedett el a Zala-folyó partjához. mint ma. Az írások halászatról, malmokról tanúskodnak. Másik fontos vize a Kettős patak volt, mely áradáskor már kevésbé volt barátságos a helyiekkel, azonban háborús időkben remek búvóhellyel szolgált az ott élőknek.
A török időkben a

csányi nagyurak vizivárat építettek a Kettős patak partján, a Zsidóvárat, mely azonban 1600-ban gyenge falai és rossz állapota miatt már jelentőségét veszítette, a lakosság zöme elmenekült. Míg az ezt megelőző évszázadban a Batthyányi család sarjai két kastélyának építéséről még tudunk, addig az 1600-as évek után a Csány család levéltárának iratai és a megyei jegyzőkönyvek is némaságba temetkeznek a térséget illetően, egészen addig, míg Csány Barát elkezdte építeni a csányi majort, malmot.
A falut 1701-ben említik először Zalacsány néven az írások. Telepesek érkeztek a faluba, felismervén a kedvező körülményeket, akik 1749-ben megépítették az anyatemplomot, ami az akkori Csányon kívül helyezkedett el., majd a 1766-ban a belsőcsányi kápolnát.
Az újkor számos változást hozott Zalacsány életében is. A múlt század elején szabályozták a térség folyóit és vasútvonal segítette a helyi kereskedelmet és személyszállítást. A környező dombokon élők beköltöztek a kedvező fekvésű Zalacsányba. A század elején még uradalmi épületek, Kastélyok és cselédlakások álltak a postaút mentén, majd a II. Világháború után az urasági épületek eltűntek, átalakultak, az egyik Batthyányi kastélyállami nevelőotthon lett, a másik tanító lakás, a Malatinszky kastály pedig az állami erdészet tulajdonába került.
A Batthyány-kúria. az ősfás park közepén található, amely a Csány család kúriája volt. Itt született Csány László is. Később a Batthyány család vásárolta meg, és jelentősen átalakította, kibővítette. Mai alakját 1913-ban kapta. Széles Gábor cége 2013-ban vásárolta meg, és szépen felújította. Jelenleg négycsillagos kastélyszállóként működik. A több száz éves épületet ölelő parkban szabadtéri termálmedence, gyermekjátszótér, strandröplabda, minigolf-, footgolf- és teniszpályák, lengőteke, grillterasz, és bár található.
Itt született 1790-ben Csány László politikus, államtitkár, majd miniszter, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja. A Csány család sírboltja ma is látható a temetővel szemben.

Látnivalók:

  • A Csányi-család 19. század elején épült mauzóleuma a temetőben.
  • Körtvélyesi átalakító erdő, benne Árpád-kori földvár (Zsidóvár), és tanösvény.
  • A 11 ha területű, átlagosan 4 m mély víztározó, mely a Kettős-patak felduzzasztásával jött létre 1991-ben.
  • Batthyány-kúria
  • 1749-ben épített Nepumoki Szent János templom
  • Szeplőtlen Fogantatás templom – középkori templom

Meg kell említenünk az örményesi vagy örvényesi pálos kolostor egy mára elpusztult kolostor, mely a jelenleg Zalacsány külterületét képező, Zalacsány és Kehidakustány között félúton elhelyezkedő Örvényeshegy településrész (hegyközség) területén állt, mely az Örvényeshegy Piknik helyszínéül szolgál. A kolostort Kanizsai Miklós tárnokmester, Zala, Vas és Sopron vármegyei főispán alapította 1390 körül a Boldogságos Szűz tiszteletére, a pálos szerzetesek számára. A kolostor mellé később Szent László tiszteletére kápolnát építtetett, s ez csakhamar híres búcsújáró hellyé vált (a látogatók számára már 1400-ban búcsút kérnek a pápától). A 16. században a török miatt pusztult el. Romjai a 19. század elején még látszottak.
Arról, hogy hogy alakult a kolostor sorsa és hol tartanak a régészeti elemzések, következő cikkünkben írunk részletesen.